Ma nyíregyházi "KGST piacon" jártam, ahol persze már régen nem a volt KGST tagállamok polgárai árusítanak. Szinte csak kínai szavakat hallani, esetleg elvétve egy-egy jól ismert orosz mondat is megüti az ember fülét. A képen látható épület is itt, a piac szélén található. Ebben a fűtés nélküli épületben árultam a narancsot '92 telén.
Az akkori főnököm, hát hogy is mondjam, nem a szerződésben foglaltak szerint fizetett.
Tíz darab ezres helyett tíz darab - akkor még papír - százast adott...
Azóta eltelt majdnem húsz év. Ez így önmagában még nem is volna annyira érdekes, de ami miatt leírom ezt az egészet az az, hogy néhány sorral lejjebb sétálva egyszer csak megláttam őt. A régi főnököt. A '90-es évek nagymenőjét, akinek a kamionjairól annyi de annyi narancsot (meg képmagnót és music centert) pakoltam...
Egy piaci asztalsor végében ült egy kis széken, a parányi asztala mögött, és mosóport árult.
Változnak az idők...
Jobb, jobb és ezerszer is jobb az Úrban bízni, mint emberekben (meg anyagiakban) reménykedni.
Szeretnék jó elkezdő, és sikeres befejező is lenni.
Gyakran eszembe jut egy kis vers részlet, amit még általánosban szavaltunk egy évzárón: "... Ki mint vet, úgy arat. Munkálja a tavasz a jövendő nyarat."

3 megjegyzés:
Kedves Béla!
'92 telén én nem narancsot, hanem vezetéket, kapcsolót, mosógép alkatrészeket és ezernyi villamosági terméket árultam. :-)
Az egykori "főnököt" én is szoktam látni, édesapám volt az.
Akkor még nem gondoltam - amit talán te sem - hogy csaknem két évtized múlva egészen más területen fogunk szolgálni.
De közben megszólított minket Valaki és ez a legnagyobb ajándék! Nem mi akartuk, de Valaki átöltelt minket és azt mondta: "Kövess engem! Ne a vámszedő asztal, hanem a kábelek és a narancsos dobozok közül."
Isten áldjon!
Deák Laci
" Jobb, jobb és ezerszer is jobb az Úrban bízni, mint emberekben (meg anyagiakban) reménykedni"
Anyagiakban te is reménykedsz szerintem hiszen neked is pénzért adnak mindent a boltban.Ezért dolgozol,nem?Hogy pénzt keress és eltartsd a családodat.Isten szeretete és kegyelme ingyen van ugyan de ettől nem telik meg a has.
Kedves Névtelen,
Nem reménykedem anyagiakban, és kiváltságnak tartom, hogy az Istentől kapott tálentumaim nem "csak" az Egyházat építik, hanem a családom eltartására is alkalmasak. Remélem nem gond...
Megjegyzés küldése